Az áramköri lap szellős felépítésű, s tartalmazza az összes elektronikát, azaz a két végfokot a hozzá illő táp áramkörökkel együtt. Jó magam a foto technikát alkalmazom a vezetőréteg kimaszkolására.
A maratást sósav, és hidrogén-peroxid keverékével végzem. Ha valakit érdekel a technika, az a NET-en sok tippet talál. Az alkatrészek pozíciói zaj szegény kialakításban vannak elhelyezve. A furatok a megfelelő átmérőjű fúróval kézi fúróval készültek. A korábbi javítások miatt előfordulhat, hogy az alkatrész számozás eltér a kapcsolási rajztól. Ezért elnézést kérek. Ha valaki megépíti az úgy is megkeres engem, s akkor kijavítom a hibát. A fotón egy kész NYÁK lap látható:
A maratást sósav, és hidrogén-peroxid keverékével végzem. Ha valakit érdekel a technika, az a NET-en sok tippet talál. Az alkatrészek pozíciói zaj szegény kialakításban vannak elhelyezve. A furatok a megfelelő átmérőjű fúróval kézi fúróval készültek. A korábbi javítások miatt előfordulhat, hogy az alkatrész számozás eltér a kapcsolási rajztól. Ezért elnézést kérek. Ha valaki megépíti az úgy is megkeres engem, s akkor kijavítom a hibát. A fotón egy kész NYÁK lap látható:
A következő rajzon az alkatrészek beültetése látható:
Az alkatrész beültetéssel célszerű logikai sorrendben haladni. Ekkor híbát nehezebben vétünk.A következő képen a -Ug, és az áramgenerátor tápjai láthatók. Mivel stabilizált tápokról van szó, ezért terheléstől függetlenül ki is próbálhatjuk. Leellenőrizhetjük például azt, hogy a -Ug feszültség eljut-e a végcsövek G1 rácsára.
Ezen a képen pedig az anód táp egyenirányító hídja, a puffer kondenzátorok, illetve a biztonsági kisütő ellenállás látható a -Ug beállító potencióméterekkel együtt:
Ezen a fotón pedig a fűtés látható középen, de látható a -Ug előállító rész egyenirányítója, és a Zéner dióda is. A képen látható jumper a végleges verzióban már nem szerepel. Szükségességét a prototípus könnyebb beállíthatósága indokolta.
Ezen a fotón az erősítő egyik csatornája látható. Ha valaki alapossabban szemügyre veszi, láthatja, hogy nem is bonyolult. Tényleg nem az, még annak is javaslom első megépítésre, aki még soha nem épített csöves erősítőt. Mindenesetre azért jó tisztában lenni nagyfeszültség okozta balesetek elkerülésének mikéntjére. Szóval csak saját felelősséggel lássunk hozzá a munkához.
A csövek fűtőfeszültségének a tetthelyre való odavezetésének módját az alábbiakban láthatjuk. Felhívom a figyelmet arra a tényre, hogy a huzalok szorosan össze vannak sodorva, vlamint arra, hogy a csőfoglalatok körül nem alkotnak hurkot. Ez megint csak a zajtalan végeredmény záloga.
Az alábbi fotón pedig a különböző tápok odavezetése látható a próbálás előtt.
Utolsó fotón egy komplett beültetett NYÁK látható. Szemre vételezhetjük a használt alkatrészeket is.
A következő részben az erősítő beállításáról fogok értekezni.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése