Érdekesség: Mennyire káros a forrasztóón ?

Ez a kérdés már régóta foglalkoztat az áramkörök építése folyamán olykor belélegzett gőzök miatt.Most jött el az ideje, hogy utánanézzek, és írjak egy összefoglaló cikket a témával kapcsolatban. 

Abszolút nyilvánvaló, hogy nem túl egészséges belélegezni vagy érintkezni az ón és az ólom gőzökkel, nem beszélve a különböző adalékanyagokról - a gyantáról, na és persze a folyasztószerekben lévő vegyszerekről.De mit tartalmazhat  a folyasztószer pontosan? Körülbelül megtudhatjuk, de teljesen nem, hiszen a gyártók nem kötik az orrunkra, ebből élnek.  

A folyasztószereket 4 csoportra oszthatjuk, derül ki az egyik gyártó honlapján:.
Nem tiszta(NC) Gyantát, oldószert és kis mennyiségben aktiválószert tartalmaz. Az NC folyasztószer alacsony aktivitású és a könnyen forrasztható felületekhez ajánlott használni. Az NC maradványa tiszta, kemény, nem korrozív, nem vezető és a szerelvényen maradhat. Szükség esetén a maradvány oldószerrel eltávolítható.

Vízben oldódó(WS)
Szerves savakat, thixotropot és oldószert tartalmaz. A WS folyasztószer sokféle alkalmazáshoz, akár a legnehezebben forrasztható felületeken is használható. A WS folyasztószer maradványa korrozív és a visszaolvasztás után a lehető leghamarabb el kell azt távolítani, nehogy kárt tegyen a szerelvényben. A tisztításig megengedett leghosszabb idő termékfüggő. A maradvány könnyen eltávolítható a 40 psi nyomású 60 °C hőmérsékletű vízsugárral. 

Enyhén aktivált gyanta(RMA)
Gyantát, oldószert és kis mennyiségben aktiválószert tartalmaz. A legtöbb RMA folyasztószer kellőképpen alacsony aktivitású és kiválóan alkalmazható a könnyen forrasztható felületeken. Az RMA folyasztószerek maradványa tiszta, átlátszó, nem korrozív és nem vezető. Igény esetén letisztítható. A maradvány a megfelelő oldószerrel könnyen eltávolítható. Aktivált gyanta(RA)
Gyantát, oldószert és agresszív aktiváló szereket tartalmaz. Az RA folyasztószer a közepesen oxidált felületeken magasabb aktivitású, mint az RMA. Az RA folyasztószer maradványát a visszaolvasztás után a lehető leghamarabb el kell távolítani, nehogy kárt tegyen a szerelvényben. A letisztításig megengedett idő hossza termékfüggő. A maradvány megfelelő oldószerrel könnyűszerrel eltávolítható.

Ki milyet használ? Nekem a WS tűnik a legdurvábbnak.
 
Egyébként az elejére visszatérve kiemelném, hogy forrasztás során az ólom kevésbé okoz bajt, mivel 500° alatt nincs gőze. Forrasztásaink során pedig 310°- 340°-os hőmérsékleti  tartományt használunk. Leginkább a folyasztószerekirritatív füstje okozza a problémákat: a légutakban asztmát, vagy allergiás reakciót kiváltva az éveken át tartó használat során. 

Véleményem szerint, a forrasztás káros anyag veszélyei elsősorban olyan személyeket fenyegetnek, akik napi szinten szívják a gőzöket ipari körülmények között, nem megfelelőszellőztetéssel a munkahelyükön. 

Akik pedig heti pár napot forrasztgatnak, azok nincsenek kitéve oly mértékben az anyag káros hatásának. Ami pedig a gyakori használatot illeti, a munkahelyi körülményeket tekintve az uniós szabályok szerint, a munkáltató köteles a veszélyes gőzök elszívásáról, megszűréséről gondoskodni. A szorgosan tevékenykedő, hobbi  szinten forrasztók, pedig megtudják oldani gyakori szellőztetéssel, vagy a profi gyártókról lemintázva,saját elszívót készítve.
Nekem jelenleg nincs elszívó berendezésem, de szeretnék egyet építeni a megnövekedett panelkészítés miatt. 
A böngészés során a jó nevű  Weller cég fűst elszívási technikáin akadt meg a szemem.

Persze ilyen profi szinten nem fogom elkészíteni a hasonmást, de kiinduló pontnak tökéletes.

Két fajtája található meg a fűst elszívásnak:

Az egyik a pont feletti elszívás (pontelszívás), a másik a felületi elszívás.

 

Kényelmi szempontot tekintve a felületi elszívást preferálom, de érdemes lenne megpróbálkozni a másik technikával is. Bár nem tudom, hogy zavaró lenne-e a munka során...
Mindenesetre egy próbát megér mindkettő. Ha elkészültek a prototípusok, akkor a következő cikkben közzé teszem, de addig is jó barangolást az oldalon!