Massive P500.1
Szénné égve érkezett... Mondhatni kapott egy utolsó esélyt. Kis D-Class monoblock. Állítólag 500 W RMS @ 1 Ohm. Hogyne... 2 db táp-fettel és 2 db vég-fettel. Nem is csodálom, hogy lángra kapott. Szerencsére a meghajtás túlélte a dolgot, így viszonylag egyszerűen meg lehetett oldani, de sajnos a gyárias kinézettől búcsút kellett, hogy intsünk.
Kis aranyos. Normálisnak tűnő terminálok, szolid külső, 40A biztosíték...
Apró panel, apró alkatrészekkel, és két indokolatlan alumínium idommal a teljesítmény félvezetők felett.
Itt már látszik, két távtartón foglalnak helyet és semmihez nem érnek hozzá. Talán árnyékolás? Kérlek...
Ez tűnt fel legelőször. Egy szép óndarabbal áthidalt RCA aljzat. Hogy miért? A válasz számomra ismeretlen, mivel még csak nem is a két bemenetet kötötték össze.
Lekerült a lemez... Ők a megboldogult táp-fetek. Már nem a gyáriak, ezek szerint nem először fordul elő az eset.
Másik oldalon semmi látványos, csak a két vég-fet. Viszont azok is zárlatosak. Úgyhogy nagyon valószínű, hogy a túlterhelt végfok adta fel és vittem magával a tápot.
Kiforrasztás után, nem sok forr-pad maradt. Mondjuk már nem is volt sok, az előző beavatkozásnál már leváltak a panelről.
Nembaj, nem lesz szép, de a működőképesség szempontjából 100%-osra meg lehet csinálni.
A két gyors-dióda túlélte a sokadik megrázkódtatást is. Elég ritkán mennek tönkre, mert általában a többi alkatrész előbb "enged".
Hibás fetek kiforrasztása és egy alapos takarítás után elő a szkópot... Nézzük meg, a táp meghajtás működik-e... Természetesen nem. Egy kósza rezzenés nincs a gate ellenállások előtt. Menjünk kicsit beljebb.
Igen... Már kiforrasztottam a hibás SMD tranzisztorokat. Alul az a két csámpás már volt bántva, de ők most megúszták. Így indítva a tápot, a 494 IC kimenetein ott van a négyszög. Legalább valami megmaradt.
Nagy nehezen találtam hozzá donort, amiből tudtam kimenteni 4 db ide illő tranzisztort. Beforrasztottam őket, még egyszer végig méregettem mindent, nehogy egy kósza zárlat elvigye az "új" meghajtást, majd elindítottam.
Nagyszerű. Mindkét fetnél ott a jel. Láttam már szebbet is, de az kicsit komolyabb elektronikából jött. Belepakoltam a feteket, indítottam újra a tápot, +-35 V megvan, +-15 V segédtáp megvan.
Vég-fetek gate-én nem nincs nagy nyitófeszültség, és bemeneti jel hatására ott is megjelenik a jel.
Beforrasztottam a két új vég-fetet, majd próba. Szépen indul, szól, nincs torzítás, teljesítmény is bontogatja szárnyait.
Itt sajnos ismét hibáztam. A kész állapotról nem csináltam képet. Úgyhogy mindenki képzelje el lelki szemei előtt, hogy miként nézhetett ki, új fet-ekkel :D.
Viszont ami ennél is nagyobb hiba volt, kíváncsi voltam, mit bír a kis szerkezet. 4, 2 és 1 Ohm-on stabilan működött... Szépen melegedett, ergo rendben is volt. De nekem ki kellett próbálni, hogy mit is tudhat 0,5Ohmon.
Ezt:
Szó szerint kicsapott belőle a láng, ahogy szénné égtek a táp-fetek. Természetesen a végek mentek át zárlatba a nagy terheléstől és ismét vitték magukkal a tápot. De legalább most a táp meghajtása megmaradt, így csak egy újabb garnitúra fet kellett bele és egy újabb takarítás.
Egy utolsó próba, immáron csak 1 Ohm-on és mélynyomóval. Tökéletesen működik, lehet nyugodtan terhelni is. Letakarítottam és ment vissza a polcra, várva a fuvarra a gazdihoz.
Viszont így a végére hagytam egy kis matekot. 500 W RMS-re van specifikálva 1 Ohm mellett... Ugyan kérem. Amikor leégtek a végfokok és szerencsétlen tápegység a maximális áramát hajtotta keresztül rajtuk zárlatban, mielőtt elégtek a kapcsoló fetek, 30 A-t vett fel éppen. Ergo, ennél többet maximum impulzusban fog felvenni, de akkor is már félő, hogy durran a táp. Ha számolunk egy hozzávetőlegeset, akkor 30 A * 13 V = 390 W a maximálisan felvehető teljesítménye.
Mivel D-Class, ezért feltételezzünk, hogy nagyon jó a hatásfoka, így azzal beszorozva, kapunk 310 W kimenő teljesítményt körülbelül, Végül is egy ilyen apróságtól nem rossz, és a bemenő feszültség növelésével pár W-ot még nyerhetünk, de szerintem nem erre lett ez kitalálva.
Kapott egy utolsó esélyt... A nyák állapota miatt sajnos sokkal többször már nem kell javítani, mert nem marad mihez forrasztani az alkatrészeket. Mindent meg lehet oldani, de azért van egy határ, ami után már csak ekecselésnek számít.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése