Korábban már próbálkoztam kisebb
csöves erősítővel ( ECL86 SE ), és utánépítettem egy CHZ féle ECL86 PP-t.
Igazából itt már meg is fogott az egész „csöves” világ, de az után építgetést
nem érzem elég nagy kihívásnak, így nekiálltam egy saját tervezésű egyszerű
erősítő fejlesztésének.
A végfokozat felépítését
tekintve Single Ended, azaz A osztály. A osztályú üzemet feltételezve a pentóda
kb. ~40% hatásfokkal üzemel, ami annyit jelent, hogy a végcső maximális anód
disszipációjának (12W) 40%-a vehető ki hasznos teljesítményként. Ez alapján a
maximális kivehető teljesítmény 4,8W, amiből még lejön a kimenő transzformátor
vesztesége, ami kb 80% hatásfokkal számolva 3,8W.
SE erősítőknél fokozottan
figyelni kell a tápegység, a negatív előfeszültség minőségére. Minden
tápegységben megjelenő zaj a kimenetre kerülhet, főleg ha az anódkövető
meghajtó fokozat anódfeszültsége a kelleténél zajosabb.
A végfokozat több lokális
és átfogó negatív visszacsatolást tartalmaz. Végcsőnek EL84-es pentódát
alkalmaz, amely pentóda üzemmódba van kötve. Meghajtásnak egy ECC83 kettős
trióda egyik triódáját alkalmazza anódkövetőként. Egyenirányítás szerepét egy
EZ81 cső tölti be, így nincs szükség egyéb lágyindító elektronikára.
Kimenő transzformátor egy EI92 vasmagra készült 5,2K – 8ohm illesztéssel. A túlméretezett kimenő transzformátornak köszönhetően a mély hangok átvitele nem fog problémát okozni.
Végcső nyugalmi árama 45mA, ami kb -7V negatív előfeszültségnél áll be.
Kimenő transzformátor egy EI92 vasmagra készült 5,2K – 8ohm illesztéssel. A túlméretezett kimenő transzformátornak köszönhetően a mély hangok átvitele nem fog problémát okozni.
Végcső nyugalmi árama 45mA, ami kb -7V negatív előfeszültségnél áll be.
A negatív előfeszültség előállítása
az elektroncső fűtő feszültségének kétszerezésével történik. Nem stabilizált,
így a hálózati feszültség változásával változik a negatív előfeszültség.
Növekvő hálózati feszültségtől növekszik az anódfeszültség, és a negatív
előfeszültség is, így a nyugalmi áram közel stabil marad. Anód áram megfutás
ellen véd az egyenirányító cső viszonylag nagy belső ellenállása, amin növekvő
anódáram esetén nagyobb feszültség esik, így csökken az anódfeszültség és vele
az anódáram is.
Az
erősítőt éleszteni, és nyugalmi áramát beállítani csak akkor lehet, ha mindkét
végcső a helyén van. Egy végcső esetében a kisebb anódköri áram miatt az
egyenirányító csövön kisebb feszültség esik.
Miért A osztály?
Otthoni zenehallgatásra nagy érzékenységű hangsugárzók mellett elég kisebb
teljesítmény is. Az "A" osztályú erősítőkben az erősítendő jel, a
teljes periódusa alatt egy aktív elemmel találkozik egy fokozaton belül. Tehát
ha szinuszos jelről beszélünk a teljes (pozitív és a negatív) jelperiódus alatt
folyik áram az aktív eszközön. Így más osztályokhoz képest torzítás csak az
aktív elemen keletkezik, amihez nem adódik más járulékos torzítás, mint például
a "B" osztályú erősítők keresztezési torzítása.
Negatív előfeszültség
A végcsövek munkapont beállításáért
felelős. Erre a célra most nem katód ellenállást, hanem külön tápágat
használtam. Így a végcsövek nyugalmi árama válogatás nélkül is szimmetrikusan
beállítható és stabil. Hátránya, hogy idővel után kell állítani.
A végcső munkapontja -7V negatív előfeszültség körül van, így a 6,3V-os
fűtésre elég egy szimpla feszültség kétszerező. Szűrésére figyelni kell, hiszen
közvetlenül a végcső vezérlő rácsára csatlakozik. Minden zaj, ami ezen a
fokozaton átjut, a kimenetre kerül. Rács
előfeszültség beállításához nagyon kis áram szükséges. ( <1mA). Stabilizálni
nem szükséges. Stabilizálás nélkül minimálisan kompenzálja a nagyobb hálózati
feszültség miatti nagyobb anódfeszültséget.
Megfelelő negatív előfeszültséget egy
egyszerű trimmer potenciométerrel állíthatjuk be ( P1 / P2 ). Lehetőleg jó
minőségű, és több fordulatú (helitrimmer) potenciométert kell használni.
Anód táp:
EZ81 egyenirányító csövön 90mA terhelés hatására kb 60V
feszültség fog esni. Egyenirányító csőre katalógus alapján közvetlenül max 50uF
szűrő kondenzátort köthetünk (C9). 47uF magában kevés lenne szűréshez. A
nagyobb kondenzátor elé be kell kötni valamilyen áramkorlátozó elemet, ami
lehet ellenállás (R17, R18) vagy fojtó tekercs. Kapcsolási rajzon ellenállás
van, de megépítéshez sikerült szereznem 2 darab 5H-s fojtó tekercset.
A fűtő feszültséget sokan egyen irányítják és stabilizálják, de itt erre nincs szükség. Közvetett fűtésű csöveknél a katódnak van akkora hő tehetetlensége, hogy a pillanatnyi feszültség ingásokat kikompenzálja. Az elektroncsövön belül lévő fűtőszálat sodorva helyezik el a katódban, ezzel megszüntetik a szórt mágneses teret (különböző irányú fluxusok kioltják egymást). Jól méretezett fűtő trafó ( vagy szekunder tekercs ) esetében a hálózati feszültség megengedett változása sem fog problémát okozni, mert a fűtőfeszültség a névleges érték (6,3V) +-10%-án belül marad.
Egyenirányító cső fűtését külön szekunder tekercsről biztosítjuk. A csövek fűtése és katódja között van egy megengedett (általában 200V körüli) maximális feszültség, ami fölött a cső már átüthet. Az egyenirányító cső katódja pozitív tápfeszültséghez közeli (~250V), a többi cső katódja testponthoz közeli (0V).
A fűtő feszültséget sokan egyen irányítják és stabilizálják, de itt erre nincs szükség. Közvetett fűtésű csöveknél a katódnak van akkora hő tehetetlensége, hogy a pillanatnyi feszültség ingásokat kikompenzálja. Az elektroncsövön belül lévő fűtőszálat sodorva helyezik el a katódban, ezzel megszüntetik a szórt mágneses teret (különböző irányú fluxusok kioltják egymást). Jól méretezett fűtő trafó ( vagy szekunder tekercs ) esetében a hálózati feszültség megengedett változása sem fog problémát okozni, mert a fűtőfeszültség a névleges érték (6,3V) +-10%-án belül marad.
Egyenirányító cső fűtését külön szekunder tekercsről biztosítjuk. A csövek fűtése és katódja között van egy megengedett (általában 200V körüli) maximális feszültség, ami fölött a cső már átüthet. Az egyenirányító cső katódja pozitív tápfeszültséghez közeli (~250V), a többi cső katódja testponthoz közeli (0V).
Végfokozat
Egy
alapkapcsoláshoz képest ez kicsit eltúlzott kapcsolás. Kis teljesítményű
csöveknél nemigen szoktak külön negatív rács előfeszültséget használni, hanem
egy katód ellenállással megoldják a rajta eső feszültség segítségével. JLH
könyve alapján katód ellenállás elhagyásával, és negatív rács előfeszültséggel
kicsit nagyobb teljesítmény vehető ki alacsonyabb torzítás mellett.
Az erősítő egyik tanárom javaslata alapján lett tervezve. Ez annyiról szól, hogy a visszacsatolással a sávszélességet növeljük, majd a hangszóró előtt ezeket linearizáljuk. Az így keletkezett torzítás elméletileg kellemes, és nagyobb hangerő érzetét kelti. A kapcsolásból ez egyszerűen kivehető. R13 C6 R15 C33 helyére csak egy 2-3,3K-s ellenállást kell beültetni és C34 R16 C8 L1 alkatrészeket kihagyni.
Alkatrészek minőségére három ponton érzékeny a kapcsolás. Első és a legfontosabb a kimenő transzformátor. Érdemes túlméretezni a vasmagot a jó mélyátvitelért, és rétegesen tekercselni a jobb magas átvitelért. Persze használható rádióból bontott kimenő transzformátor is, a negatív visszacsatolás valamilyen szinten képes kompenzálni egy gyengébb transzformátor átvitelét.
Másodikként a két cső közötti csatoló kondenzátorra érdemes figyelni. Értéke 330kOhm-os rácslevezető ellenállás mellett minimum 22nF ( -3dB-es pont 21Hz-en ). Feszültségére figyelni kell, mert ha az előerősítő cső megszakad, akkor ezen a ponton 250 volt jelenhet meg, ami a kondenzátort átütheti. Ez a végerősítő csőre is károsan hatna. Én ide egy orosz 47nF 400V olaj-papír kondenzátort használtam.
Harmadik alkatrész, ami jelentősen befolyásolja a hangminőséget a meghajtó trióda katód komplexumában lévő C5 kondenzátor. Az alacsony feszültség miatt ( max 2V ) olcsón beszerezhető jó minőségű kondenzátor. Mértre 10uF 16V elegendő ( -3dB 13Hz ).
Az erősítő egyik tanárom javaslata alapján lett tervezve. Ez annyiról szól, hogy a visszacsatolással a sávszélességet növeljük, majd a hangszóró előtt ezeket linearizáljuk. Az így keletkezett torzítás elméletileg kellemes, és nagyobb hangerő érzetét kelti. A kapcsolásból ez egyszerűen kivehető. R13 C6 R15 C33 helyére csak egy 2-3,3K-s ellenállást kell beültetni és C34 R16 C8 L1 alkatrészeket kihagyni.
Alkatrészek minőségére három ponton érzékeny a kapcsolás. Első és a legfontosabb a kimenő transzformátor. Érdemes túlméretezni a vasmagot a jó mélyátvitelért, és rétegesen tekercselni a jobb magas átvitelért. Persze használható rádióból bontott kimenő transzformátor is, a negatív visszacsatolás valamilyen szinten képes kompenzálni egy gyengébb transzformátor átvitelét.
Másodikként a két cső közötti csatoló kondenzátorra érdemes figyelni. Értéke 330kOhm-os rácslevezető ellenállás mellett minimum 22nF ( -3dB-es pont 21Hz-en ). Feszültségére figyelni kell, mert ha az előerősítő cső megszakad, akkor ezen a ponton 250 volt jelenhet meg, ami a kondenzátort átütheti. Ez a végerősítő csőre is károsan hatna. Én ide egy orosz 47nF 400V olaj-papír kondenzátort használtam.
Harmadik alkatrész, ami jelentősen befolyásolja a hangminőséget a meghajtó trióda katód komplexumában lévő C5 kondenzátor. Az alacsony feszültség miatt ( max 2V ) olcsón beszerezhető jó minőségű kondenzátor. Mértre 10uF 16V elegendő ( -3dB 13Hz ).
Kimenő transzformátor
5,2Kohm : 8ohm.
Vasmagból, ha nem esünk túlzásokba, akkor már a 20-30 Watt
körüli magokra meg lehet tekerni a kimenő transzformátort. Légrésből 0,1-0,2mm
elegendő.
Kimenő trafót egy aukciós oldalon vásároltam. Eszközök és
anyag hiányában ez jóval olcsóbb megoldásnak tűnt. Szép méretes vas, de a
tekercselés hagy maga után némi kivetni valót.
Építés
Ezzel a cikk nem fog véget érni. Sajnos időhiány miatt a dobozolás
mindig elhúzódik, így általában építményeim eleinte szó szerint
deszkamodellként élik napjaikat. Ez az építményem is egy darabig doboz nélkül
lesz, de már működik, és hallgatható.
Pár alkatrész összegyűjtve az építéshez. Mikor így
összeszedtem az alkatrészeket, akkor jöttem rá, hogy nincs itthon EZ81
egyenirányító csövem. Majd a dobozolással együtt, addig meg kicsit kiherélten,
de el fog döcögni egy EZ80-al is. Ez az erősítőre nézve annyit jelent, hogy a
tervezettnél kisebb nyugalmi árammal, és kisebb anód feszültséggel tud
üzemelni.
A vasalásos
módszerrel elkészített nyák. Sikerült már szebben is, de célnak megfelel.
Kimaratás után jöttem rá, hogy az UL kivezetés feliratait le kell kaparnom,
mert átütés veszély áll fenn két helyen.
Festve és kifúrva
Nyák másik oldalára
kerültek fel a csövek, így a csövek által termelt hő nem melegíti annyira a
környező alkatrészeket, és szépen ki lehet őket lógatni a doboz tetején.
Ideiglenes dobozolás,
még használt csövekkel. Az erősítő elsőre gond nélkül indult. Sajnos EZ81
hiányában 250V 45mA helyett 200V 30mA-ről megy a végfok ( Pa=6W Pki(elméleti)~2,4W
Pmért=2,3W ).
Hangja így is nagyon szép, dinamikus, a hangtér pontos. Szimmetrikus felépítés miatt a két csatorna jelútjai közel azonosak.
Hangja így is nagyon szép, dinamikus, a hangtér pontos. Szimmetrikus felépítés miatt a két csatorna jelútjai közel azonosak.
Udv,
VálaszTörlésSzia Nem tudom mikori ez a cikk de nagyon jo. Kerdeznem hogy fogllkozol e meg elo erosito epitesevel? Igazabol en mikrofon elo erositot csinalnek egy regi 1965-os radiobol vagy inkabb alkatreszeibol. Ha tudnal tanacsot emailben sziv, Leviesen veszem. Koszonom. Udv
És kiválóan működik ��
VálaszTörlésSzia,
VálaszTörlésMost kezdenék csöves erősítőkbe, gondoltam kezdetnek ez beválna.
Esetleg a nyákrajz publikus?, Akkor nem kellene rajzolgatnom.
Üdv, Attila
Szia. Szivesen megépíteném az erösítöt-Esetleg kéhetném a nyák rajzot?? Köszi szépen
VálaszTörlés