Javítás: Mac Audio pulsar 1xl

"Sok után az "első beteg" egy Mac Audio pulsar 1xl, mely azzal a hibával került hozzám, hogy nem ad semmiféle életjelet."

Javítás: Signat Fury 800

Kicsit leharcolt, félig a sírban, de visszahoztam.

DiY: Fejhallgató erősítő GI-30 elektroncsővel

Talán a legegyszerűbb csöves fejhallgató erősítő. Kezdésnek tökéletes!

2014. július 21., hétfő

DiY: Egyszerű gitár torzító pedál.

Ha kezdő gitáros vagy és nincsen torzítód még. Vagy netán elszeretnél kezdeni az elektronikával foglalkozni, akkor összekötheted a kellemest a hasznossal. Ez a torzító egy jó kiinduló pont.


Az interneten megtalálható sok módosulata az Ibanez Super Tube Screamernek, bár nem biztos, hogy mindegyik működik is. Viszont az alábbi kapcsolás működik.

Alkatrészeket tekintve nem kell túl sok, olcsó és egyszerű a megépítse.
Az áramkör lelke két darab 4558-as IC. Az eredeti Super tube screamerben ( Cső sikolyt jelent a magyarul ) is 4558-as IC-t használnak. Viszont fórumokon olvasható, hogy egy kicsit eltér annak minősége,belső felépítése. Ezt valószínűnek tartom, mivel Japánban gyártották/gyártják JRC4558-as néven. Nem beszélve arról hogy jobb az eredeti pedál hangzása is , bár ez az árán is meglátszik.
Alkatrész jegyzék:.

Csatlakozó :. 2db 3,5-ös felcsavarozható Jack aljzat.
                        1db 9V-os elem csatlakozó.

IC:. 2db 4558-as.

Dióda:. 1db 1N4001
              2db 1N914.

Potméterek:. 1db 500KΏ logaritmikus
                         1db 20KΏ lineáris DUAL ( két potméter van egymáson, gyakorlatilag egyként lehet                 állítani a kettőt. )
                          1db 20KΏ logaritmikus
                          1db 100KΏ logaritmikus

Ellenállások:.

4db 1kΏ
2db 510KΏ
6db 10kΏ
1db 200kΏ
1db 4,7kΏ
1db 51kΏ
2db 1,5kΏ
1db 470Ώ

Kondenzátorok :.

ELKO
1db 100uF
1db 4,7uF
1db 10uF

Polarizálatlan
3db 1uF

Kerámia
2db 220nF
1db 51pF

Fólia kondenzátor
2db 47nF
1db 27nF
1db 68nF
1db 100nF

Megépítés előtt akár TINA (ármkör szimulációs szoftver)-be is megtervezhető.


 A NYÁK terv emailban kérhető de késöbb az oldalon megtalálható lesz egy link formájában.
Megjegyzés:. Sprint Layout 6-al nyitható meg.


Talán a legnehezebb rész egy jó doboz elkészítése. Könnyű elméretezni.. 



Össze szerelve így fest:.


Hang anyag az alábbi linken.
https://www.youtube.com/watch?v=OuIMTK6ZuT8&feature=youtu.be

Sok sikert a megépítéshez!

Üdv! J.P




A tartalmak szabadon másolhatóak, terjeszthetőek, megjeleníthetőek és előadhatóak, készülhet rájuk építve új alkotás, mindaddig, amíg az eredeti szerző neve feltüntetésre kerül, kereskedelmi forgalomba nem hozható! @elektrobarlang

2014. július 16., szerda

Javítás: Sherwood AX5090R

Ismét hozzám került egy erősítő, amely működik, csak minden poti használhatatlan rajta, egyszerű és gyors javítás néhány képben.






2014. július 6., vasárnap

Variációk LCD monitorra 2.

Második alanyunk, egy apróhirdetési oldalon árult darab, amelyért jelképes összegér jutottam hozzá. Főként, ha a piaci árát nézzük, ami olyan 130 000 magyar gagyi körül mozog :D. Egy Neovo X-19AV monitorról van szó. Ez egy ipari kivitel, masszív fémházban, üveg előlappal és tekintélyes súllyal. VGA, DVI, CVBS és S-VIDEO bemenetekkel, 2ms válaszidővel.

Róla van szó. NEOVO X-19AV

Hibásként volt árulva, természetesen nem tudták, mi a baja. Próbálni sem tudtam, mert a 12V külső tápegysége nem volt meg hozzá. Hazavittem, labortáp, 4A áramfelvétel és se kép, se hang...

Szétszedés után az első észrevételem az volt, hogy nem én járok itt először. Hiányzott az LVDS szalagkábel, és a kondenzátorokat valaki kicserélgette már benne. Rövid vizsgálódás után kiderült, a scaler ic vette fel a 4A-t, ergo eltávozott az élők sorából. Invertere működik, csövek is épek, panel sem repedt. Mi legyen vele? Nekiültem eBay-nek, hátha találok bele vezérlőt. Természetesen nem találtam. Nem akartam annyiban hagyni, mert tetszik a szerkezet, éppen jó lett volna albérletembe, a laptopom mellé, másodlagos monitornak.

Régebben már nézegettem eBay-en univerzális LVDS vezérlőket. Nem nagyon bíztam bennük, hogy életképesek lehetnek. Elkezdtem keresgélni, találtam is egy variálható vezérlésűt, ami tudta a nekem kellő 8 bites vezérlést, 1280*1024-es felbontáson. Csak egy VGA bemenet van rajta, de igazából nekem ez pont elég lenne. Járt hozzá egy LVDS kábel és egy vezérlő gombsor is. Megrendeltem, majd jegeltem a projektet, amíg megérkezik...

Univerzális LVDS vezérlő készlet. Ez egy egyszerű változat, de igény szerint 
HDMI-s, TV tuneres is található és rengeteg típusú LCD panelt
képesek vezérelni. Ez az egyszerű is elvisz akár egy FullHD panelt is.
Ára? Vicc... :D

Megérkezett a vezérlő. Monitor szétszed, összedugdostam, vezérlőnek 5V-ot egy 7805-el rögtönöztem. Invertert BL on és ADJ bemeneteit is sikeresen rá tudtam kötni a vezérlőre. Táp bekapcsol, fogak összeszorít, power gomb megnyom. És bekapcsolt... Jött a "No Signal" felirat a monitor közepén, ami először kicsit megijesztett, mert kínaiul volt, de ezt kicsit később az OSD menüben át tudtam állítani angolra. Ha már hiányolta a jelet, adtam neki. Lényeg a lényeg, tökéletes kép, minden funkció a helyén. Meg kell jegyeznem, már értem, miért kerül ennyibe a monitor. Rendkívül élénk színek, nagy kontraszt, egyszerűen gyönyörű kép, pedig nem mai darab.

Próbálgattam kicsit, majd nekiálltam használható formába hozni. Első dolog, ami feltűnt, hogy a 7805 rendkívüli módon izzad. 0,6-7A-t vesz fel a vezérlő. 19V táp mellett elég sokat elfűt szerencsétlen stab. Így, ez az út nem annyira járható. Építhettem volna bele egy kis kapcsolóüzemű tápegységet, de minek építsek, ha van itthon? :D eBay-ről, jutányos áron lehet beszerezni ilyen DC-DC step-up és step-down konvertereket. Hűtés nélkül 3-4A terhelést simán elviselnek.


Step-down konverter. 3-4A terhelhetőség és még stabilizál is, rendkívül jó hatásfokkal.

Kerestem otthon egy tápegységet, találtam is egy 19V-os és 3A-es notebook töltőt. A monitor gyári belső tápegysége is kapcsolóüzemű volt, ami 5V-ot csinált a gyári vezérlőnek. Jelen esetben nekem kellett 12V és 5V, ezért került bele két step-down, egy a 12V-hoz és egy az 5V-hoz. A konvertereknek köszönhetően, 12-30V-ig, bármilyen tápfeszültségről működtethető a monitor. Már csak a kezelőszerveket kellett bekötni. Ezt  egy toldó-átalakító kábellel meg is oldottam.


Kezelőpanel átalakító.

A vezérlőt a gyári VGA csatlakozó helyére pont be lehetett csavarni a csatlakozó szorítócsavarjaival. A két konvertert a házhoz rögzítettem. Kapott még egy utólagos DC tápcsatlakozót is. Elég nagy tánctér maradt a belsejében, legalább jobban szellőzik...



Maradt hely benne bőven.


Végeredmény.

Nem egy rendkívüli átalakítás, de legalább sikerült ezt is valamilyen szinten megmenteni. És az összes költsége a projektnek nem haladta meg az 5000Ft-ot.



A tartalmak szabadon másolhatóak, terjeszthetőek, megjeleníthetőek és előadhatóak, készülhet rájuk építve új alkotás, mindaddig, amíg az eredeti szerző neve feltüntetésre kerül, kereskedelmi forgalomba nem hozható! @elektrobarlang

2014. július 3., csütörtök

Autó Hi-Fi erősítőkről dióhéjban...

     Gondoltam, összehozok egy kis szösszenetet egy olyan témával kapcsolatban, amivel rengeteget foglalkoztam. Az utóbbi években elég sok példány megfordult a kezeim közt, kisebb-nagyobb hibákkal. Az esetek nagy részében nem okozott különösebb kihívást a javításuk, mert igazából egy kaptafa az összes, kivéve a mára már egyre jobban elterjedt D-osztályú példányok. Ezeket nem is nagyon szerettem elvállalni, mert ha a végfokozatban volt komolyabb hiba, mondjuk a modulátor részében, akkor tapasztalat és dokumentáció hiányában általában elakadtam. Sokszor speciális IC-k vannak bennük, de találkoztam már mikrovezérlős példánnyal is. 

     De térjünk is rá arra a területre, amivel rengeteget foglalkoztam. Az AB osztályú végfokokra. Félépítésben szinte az összes, a piacon kapható ilyen erősítő megegyezik. Néhány gyártó próbálkozott alternatív megoldásokkal, esetleg, hogy költséghatékonnyá tegye a gyártást, vagy kiemelkedhessen a többi gyártó közül, de az esetek többségében, a későbbi modelleknél látszik, hogy inkább az egyszerűbb és jól bevált megoldásokra tértek át. Régebbi Alpine, Philips esetleg Pioneer erősítőkben találhatunk hibrid meghajtófokozatokat, rengeteg egyedi alkatrésszel, soha máshol nem látott tranzisztorokkal. Hozzáteszem, ezek anno minőségi darabok is voltak, nem "marketingwattok" voltak rájuk festve, azt kaptad a pénzedért, amit vettél. Sok, még ma is lazán megállja a helyét egy középkategóriás rendszerben is. 

Ezen a képen elég jól látszik a részegységek tagolása.

    Általános felépítésük elég egyszerű. Tartalmaznak egy DC-DC tápegységet, egy elő-fokozatot és végfokozatot. Természetesen ezek millió variációi léteznek, csatornák száma, és funkciók szempontjából. Lehet 1-6 csatornáig bármilyen, ugyan az van benne, csak a mennyiség változik. Tévedés ne essék, most a leggyakrabban előforduló példányokról beszélek. Találkoztam már olyan, gagyi kategóriással is, amelyben még DSP is volt és teljesen egyedi tápja volt. Ritka az ilyen, de létezik.

"Értem én, hogy villanymotor... De mi hajtja?!?!?!"

Lássuk kicsit részletesebben a felépítésüket, tipikus hibáikat, részegységenként...

DC-DC tápegység:

       Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, egy szimpla egyenáramú, nagyfrekvenciás inverter. Bemegy a DC 14,4V (ideális esetben) és kijön a végfokozatnak szűkséges szimmetrikus egyenfeszültség, mondjuk +-30V. Tipikus alkatrészekből építkezik, mondhatni a legtöbb helyen típusra ugyan azt az alkatrészt használják. 494 PWM vezérlő ic, N-csatornás, nagy áramú fetek, nagy kapacitású puffer elkók, toroid trafó és egy pár gyors-dióda. A többi már csak a körítés, általában egyszerű mint a 100-as szög. Az akkumulátor feszültséget a 494-IC vezérelte FET-ek kapcsolgatják nagyfrekvenciásával (30-60KHz) a toroid trafó primer tekercsére. A szekunder oldalon a gyors-diódák egyenirányítják majd a kondenzátorok simítják az immáron feltranszformált feszültséget. A táp frekvenciája kívül esik az  általunk hallható tartományon, ezért (hallható) zajt gyakorlatilag nem okoz a tápegység. Tipikus hibái, hogy zárlatosak lesznek a FET-ek, elromlik a 494 IC, kiszáradnak vagy zárlatosak lesznek a kondenzátorok. Egy esetleges fordított polaritásos bekötés esetén a FET-ek előbb égnek szénné, mint ahogy a biztosíték kiolvadna. Erre érdemes odafigyelni. Itt található még a védelmi áramkör is, amely a végfokok túlterhelése, zárlata vagy esetleg túlmelegedése esetén lekapcsolja a tápegységet. Ez erősítőnként változó lehet, van olyan, is hogy simán szénné égeti a végfokozatot, szó nélkül.
       Egyes modellekben itt még helyet kap egy segédtápegység, amely az elő-foknak és a meghajtásnak állít elő +-15Voltot. Ez lehet Stabilizátor IC pár, áteresztő tranzisztor pár vagy egy zéner dióda és ellenállás kombó. Létezik dupla, sőt tripla tápegységes erősítő is, itt a PWM IC-n kívül gyakorlatilag mindenből dupla annyi található. Egy 4 csatornás erősítő esetében, 2-2 csatornának külön tápja van, így sokkal nagyobb teljesítmény érhető el az egyes csatornapárokon, függetlenül az ellentétes csatornák terhelésétől. A tápegység mérete és teljesítménye majdnem, hogy többet számít mint a végfokok teljesítménye. Ha nem tud elegendő áramot biztosítani a végfokoknak, még ha azok bírnák is a terhelést, már bukik is a mutatvány, beesik a feszültség az erősítőn belül, kimeneten megjelenik a négyszögjel, égnek a hangszórók tekercsei és a végfoktranzisztorok. 

Felül a FET-ek (IRFZ44N, ami elég gyakori), alul a toroid transzformátor.

Általános kapcsolás a tápegységről.

Előfokozat:

Egy rakás műveleti erősítő, a hozzájuk tartozó RC tagok, csatlakozók és kezelőszervek.  2 vagy 4 csatornás műveleti erősítőket tartalmaz általában, ezeknek rengeteg variációjából. TL072, TL074, 4558... Hogy épp milyen tokban, azt csak a tervező tudná megmondani, miért épp azt választotta. Tipikus hiba ezeknek az elhalálozása. A sistergéstől a torzításig elég sok mindent tud produkálni egy rossz műveleti erősítő. Ha olyan mértékű a hiba a tokozáson belül, akkor a tápfeszültséget is ráküldheti a jelútra, ami akár a végfokozatot is tönkre teheti, ha védelem nem lép közbe. Gyakori hiba a csatlakozók roncsolódása, ez általában a nem megfelelő használat következménye. Itt van megvalósítva a hidaláshoz szükséges fázisfordító is, amely a sztereó csatornák egyikét mindig ellen ütemben járatja, ezáltal lehetővé téve a hídkapcsolást. Sok minden mást nem írnék róla, millió variációja van, különböző szűrőkkel, kiemelésekkel.

LPF (mélyvágás)
HPF (magasvágás)
Level/Gain (érzékenység)
Bass Boost (basszus kiemelés)
Sub sonic (alsó határ frekvencia)
Phase (fázis fordítás).

A működéséhez szükséges feszültséget (+-15V), a tápegységben vagy az alaplapon valahol elhelyezett, feljebb említett segédtápegység biztosítja.

Kezelőszervek, állapot ledek és be-kimenetek, valamint a távvezérlő csatlakozója.

Tipikus felépítés, funkció választó kapcsoló, potméterek, műveleti erősítők, RC tagok.

Végfokozat:

Főbb részei a végfoktranzisztorok és ezek meghajtása, differenciálerősítője. Csatornaszám és teljesítmény függvényében rengeteg variáció előfordul. Egy tipikus 4 csatornás erősítő esetén általában négy pár teljesítménytranzisztorról és négy egyforma erősítőblokkról beszélünk. Teljesítmény és csatornaszám függvényében ezek természetesen változhatnak. Ezek teljesen megegyeznek, páronként egyik ellen-ütemben meghajtva, így kivitelezhető a hídkapcsolás. Tipikus hibái: túlterhelt, leégett tranzisztorok, elégett ellenállások, kiolvadt forrasztások. Általában túlterhelés következtében zárlatos lesz valamelyik végfok vagy meghajtótranzisztor. Ebben az esetben a tápfeszültség közvetlenül a kimenetre kerül, ami zárlatot okoz. Ha a védelem időben leállítja a tápegységet, akkor általában a differenciál erősítő megússza a dolgot és a hibás alkatrész cseréje után ismét minden rendben lesz.

Tranzisztorpárok, középen a nyugalmi áramot szabályzó tranzisztor látható, bal szélen pedig a hővédelem termisztora

Vázlat szinten, NPN-PNP tranzisztorpárok, nagyobb teljesítmény érdekében 3-3 db
párhuzamosan. A "Paralell" ellenállások a tranzisztorok közötti különbségeket hivatottak
kiegyenlíteni. 

   Normál esetben ezek a komponensek összhangban vannak. Megfelelő teljesítményű , stabil tápegység, ezt kihasználni tudó végfokozat és egy egyszerű, kellő funkciókkal rendelkező előfok. Ahol ezek rendben vannak, és a specifikációk is tükrözik a valóságot, ott nincs gond, általában még a hibalehetőség is kevesebb, és hangjuk is klasszisokkal jobb. Ha nagy teljesítményt és audiofil hangminőséget akarsz, akkor ezt minden esetben meg kell fizetni. Nincsenek kiskapuk, kompromisszumok, hiába a marketing, ha a műszaki tartalom nulla. 
   A felsőbb kategóriákban általában megkapjuk a pénzünkért, amit várunk. Nem poor minőségű alkatrészekből összeállított kacatokat adnak, hanem sokszor minőségi tanúsítvánnyal és mérési jegyzőkönyvekkel alátámasztott paraméterekkel rendelkező, high-end elektronikákat. Ritka esetben éri csalódás a vásárlót.
      A középkategóriában vannak jól eltalált darabok, de nem kell csodát várni tőlük, viszont az átlag igényeket bőven kielégítik. Hihető paraméterek, korrekt kivitelezés és általában hallgatható hangminőség.
      A belépő kategóriában is vannak használható darabok, de nem kell sokat várni ezektől az elektronikáktól. Sok esetben inkább lehet zajnak nevezni azt, amire képesek. De itt is megvan, amit vár a célközönség. Fizet érte, cserébe hangosabb lesz a HIFi. Ha normális márkát nézünk, nem holmi szedett-vedett névtelen retket, kifoghatunk korrekt darabokat is, de itt már erősen megy a lehúzósdi is... Sorolhatnék itt márkákat, de felesleges, mert tudom, hogy mindig vannak olyanok, akiknek a lelkébe taposnék vele. Na, ezt nem akarom. Vonja le mindenki magának a következtetéseket

Dióhéjban ennyi, ha eszembe jut még valami lényeges, bővítem a postot. Aki többet akar megtudni a témáról, biztos talál megfelelő forrást az interneten. Ha valamit esetleg rosszul gondoltam, ne restelljetek jelezni és már javítom is. 



A tartalmak szabadon másolhatóak, terjeszthetőek, megjeleníthetőek és előadhatóak, készülhet rájuk építve új alkotás, mindaddig, amíg az eredeti szerző neve feltüntetésre kerül, kereskedelmi forgalomba nem hozható! @elektrobarlang